Gyertyaszentelő Boldogasszony

Ezen a napon mutatták be Jézust szülei a jeruzsálemi templomban, ahogyan a hagyomány is megkövetelte. A szülők galamb és gerlice fiókákat áldoztak a templomban, ezzel is felajánlották fiúkat az Úrnak.

Mivel a negyedik századtól Jézus születését december 25-én kezdték ünnepelni, február másodikára helyezték át a templomban való bemutatásról szóló ünnepet. Jézus ekkor találkozott az agg Simeonnal és Anna prófétaasszonnyal, általuk az emberiséggel, akikért megtestesült.

A magyar egyházközségekben ekkor szokás gyertyát szentelni — innen ered az ünnep megnevezése is. A hagyomány szerint a világ világosságát szimbolizáló gyertyát szentelik meg ezen a napon. A viasz szimbolizálja a gyertyában Krisztus testét, a kanóc jelképezi a lelkét, illetve istenségének ragyogását a gyertya fénye hordozza magában. Amikor év közben jöttek a nagy idők — ahogy a régiek mondták — a szentelt gyertya meggyújtásával elűzték a veszedelmet, a mindent felemésztő villámcsapásokat. 

A magyar néphagyományban a gyertyának különösen fontos jelentőséget tulajdonítottak. Régen, ha gyermek született a családban, a szentelt gyertya születésétől egészen a keresztelés napjáig az újszülött mellett világított. A régiek még tartották a szokást (egyes vidékeken ez máig él), hogy a keresztelőn kapott gyertya kísérte az embert a különböző ünnepein: az elsőáldozáskor, a bérmáláskor, esküvője napján és végül a temetésén is azok a gyertyák égtek a koporsó mellett.

Az ősök még tartották a szokást, hogy a gyermekágyon túl, amikor a fiatal édesanya először ment templomba, gyertyát kellett vinnie a kezében. De a súlyos betegek mellett is szentelt gyertyát égettek, vagy sok esetben a haldokló mellett is reménysugárként ott volt a szentelt gyertya. 

Projektünk a Nagycsaládosok Mélykúti Egyesülete és a mélykúti Római Katolikus Plébánia konzorciumában valósul meg.

Célja, Mélykúton olyantöbbszintű, folyamatba szervezett közösségfejlesztő beavatkozások megvalósítása, amelyek az egyházi tapasztalatokra alapozva növelik leszakadótársadalmi csoport bizalmát és elköteleződését a közösség iránt. A projekt részcéljai a közösségi életben résztvevők, aktív önkéntesek körénekbővítésével az előítéletesség csökkentését,a falusi életvitel előnyeire alapuló identitáserősítést, különösen a bizalomerősítést, az egyház
hátránykompenzációs tevékenységének fejlesztését tűztük ki. Projekt tevékenységei két közösségi térben valósulnak meg:Mélykút, Petőfi tér 17 (Csorba-Ház), Petőfi tér 15.(Plébánia),melyeket a projekt teljes időszaka alatt működtetünk.