Retkes Zsolt atya

Nagy öröm érte a mélykúti híveket, ugyanis 2022. augusztusától új káplán atyája lesz egyházközségünknek. Főpásztorunk döntése alapján Retkes Zsolt atya látja el ezt a feladatot. Tenni való akad bőven, mert a kettő helyi templom mellet a kisszállási híveknek az ige hirdetése is a helyi papságra hárul. Immár a Szent Tamás Katolikus Általános Iskolához tartozik a volt 2-es számú óvoda is, ezen feladat is szaporítja a mélykúti papság munkáját.
Isten szeretetében bízva kívánunk Zsolt atyának erőt és egészséget, hogy nagy szeretettel lássa el ezt a nemes feladatot. Közülünk sokan nem ismerik még az új káplánt, ezért megkértük, hogy itt honlapunkon is mutatkozzon be pár szóban.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Engedjék meg, hogy néhány szóval bemutatkozva egyben köszönetet is mondjak mindenek előtt, hogy közösségüknek tagja lehetek!
Retkes Zsolt atya vagyok, Kiskunfélegyházán születtem 1982-ben. Szép emlékű szüleim nagyon egyszerű, szép családi élettel ajándékoztak meg, annak ellenére, hogy fiatalon elveszítettem őket. 15 éves voltam, amikor édesapám súlyos betegségében feladta a küzdést és megtért a teremtő Istenhez. Halálos ágyán két dolgot kötött a lelkemre: “Kisfiam! Soha ne feledd el, hogy honnan jöttél, és Soha ne ess át a ló másik oldalára!”. Örök lecke, feladat, de élhető és csodálatos!
Ebben az esztendőben kezdtem meg a középiskolai tanulmányaimat egy helyi középiskolában! Érettségi után, 2001-ben jelentkezve a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye főpásztoránál, Dr Bábel Balázs érsek úrnál, felvételt nyertem és a váci papnevelőintézetbe kerültem tanulmányaim megkezdésére. Egy esztendő elteltével a szegedi papnevelő intézet növendéke lettem. Miközben a papságra készültem 2004 elején édesanyám is hirtelen elhunyt. Nagy veszteségének éltem meg így már minden közeli szerettem elvesztését. Testvérem nincs és ekkorra már nagyszüleim is elmentek. Édesanyám húga állt mellettem és segített, ugyan akkor már magam mögött tudtam a gyerekkort.
2005-ben Hercegszántóra kerültem lelkipásztori gyakorlatra, utána a pécsi szemináriumban töltöttem egy évet. 2007- ben szenteltek diakónussá, amikor Kiskunmajsán szolgáltam. 2008 június 28-án szentelt áldozópappá érsek úr! Papi jelmondatom, a kispapkoromat is végigkísérő idézet lett: “Vade et ama mundum!, Menj és szeresd a világot!”. Egész életemet ennek a gondolatnak szenteltem és mindennap törekszem ezen gondolt mentén járni az életem útját!
2009–ben kápláni kinevezést kaptam a bajai belvárosi egyházközségbe, ahol Gál Jenő és Binszki József atya mellett teljesítettem szolgálatot. Ezen időszakban megajándékozott az Úr a Szent László ÁMK-val, így ott tanítottam 7 tanévet. Csodálatosan szép időszak volt. Majd Kalocsára kerültem, ahol az egész egyházmegyére kiterjedő feladatokat láttam el.
Egész papi életemet áthatotta a szeretet, a gyerekek közötti Istenkeresés velük, bennük és értük…, talán ez a legdrágább kincsem. Ezt szeretném itt is folytatni; csak menni és tenni a dolgom: szeretni! Imádkozzanak értem, hogy állhatatosan, életem végéig ez legyen a célom és az üdvösségre vezető utam!